Dávid, Kriszta és Zsófi mikrotanításán sajnos nem tudtam részt venni, így a reflexióban az általuk elkészített foglalkozásterv és óraterv alapján próbálom elemezni az órán történteket. A mikrotanítás során egy 11. osztályos történelem órát mutattak be hallgatótársaim, melynek témája az ipar és Budapest fejlődése, a kultúra és a sport a dualizmusban.

Forrás: http://users.atw.hu/tortenelem-ppt/images/p018_1_01.jpg

A tanárok a diákok motivációját, érdeklődését különböző eszközökkel igyekeztek felkelteni és fenntartani. Az órán általuk alkalmazott motivációs eszközök közé tartozik a játékos csoportalkotás, illetve maga a csoportmunka, hiszen a folyamatos aktivitás segít fenntartani a figyelmet és a motivációt is. Ehhez hozzájárult még az óra végén bemutatott rövid videó, ami bár új, fontos információkat tartalmaz, ám feldolgozása könnyebb, szórakoztatóbb.

A mikrotanítás során a tanárok kollaboratív csoportmunkát és frontális oktatói munkát alkalmaztak. A bevezető részben a csoportalkotást a tanulók önállóan végezték el a tanári instrukciók alapján. A csoportalkotás alapja az előzetes tudás felelevenítése, alkalmazása volt, a csoportok szervező elemei előkészítették a feldolgozandó témákat. A jelentésteremtés részben a diákok csoportmunkában dolgoztak, ami azért hatékony, mert így több témát lehetett feldolgozni és a tanulóknak lehetőségük nyílt a csoportos tanulás gyakorlására. Ezután a diákok frontálisan bemutatták egymásnak a csoportok eredményeit, majd reflektáltak a közösen elvégzett munkára, az osztály többi tagja pedig egyénileg értékelte a csoportokat.

Az órát tartó hallgatótársaim technológiai integrációként a MindMeister (www.mindmeister.com) gondolattérkép készítő alkalmazást használták fel az óra színesebbé tevése érdekében. Mivel a feldolgozott téma egy korszakot járt körül sokféle szempont alapján, fontos volt, hogy a diákok egy gondolattérkép segítségével sajátítsák el az ismereteket, hiszen itt nem kronologikus, lineáris gondolkodásmódra, hanem inkább szerteágazó gondolkodásra van szükség, amihez az alkalmazás jól felhasználható.

A diákokat a tanárok folyamatos szóbeli értékeléssel, visszajelzéssel látták el az órának abban a részében, amikor csoportmunkában dolgoztak. Úgy gondolom, a szóbeli értékelés pedagógiai célja az volt, hogy az azonnali pozitív értékelésekkel, dicséretekkel a tanulók visszajelzést, megerősítést kapjanak válaszaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban, illetve a további felszólalásra, véleménykifejtésre való bátorítás. Ezen kívül a fejlesztő értékeléshez a diákok ellenőrző kérdéssort kaptak a csoportok önértékeléshez és az osztály a többiek értékeléséhez is.

A MindMeister (www.mindmeister.com) gondolattérkép-szerkesztő programot nagyon hasznosnak és érdekesnek tartom, és úgy gondolom, hogy szinte minden tantárgy témaköreinek feldolgozásához jól fel lehet használni brainstorming, az anyag szemléltetése, megtanulásának könnyítése céljából. Leendő nyelvszakos tanárként számomra, illetve leendő tanítványaim számára az online gondolattérkép-szerkesztés rengeteg lehetőséget nyújt lényegében bármilyen téma feldolgozásához akár önállóan, akár csoportokban. Ez az alkalmazás felhasználható óra eleji warm-up, bemelegítő feladatként, előzetes tudásfelmérésként, gondolatébresztő gyakorlatként, illetve a csoportos tevékenységgel a kooperációt és egymás megismerését is fejleszthetjük.

Mivel nem tudtam részt venni ezen a mikrotanításon, sajnos saját élményeimet, tapasztalataimat nem tudom megosztani ezzel kapcsolatban, viszont a foglalkozásterv és az óraterv alapján úgy gondolom, hogy biztosan egy nagyon érdekes és izgalmas történelem órát sikerült hallgatótársaimnak megtartaniuk.

A következő mikrotanítás, melyen részt vettem a kurzus során, a Márta, Barbara és Anna által tartott angolóra volt, melyen az Egyesült Királyság országai volt a téma. Az órán egy érdekes bemutatót láthattunk és hallhattunk az Egyesült Királyságról, majd csoportmunkában dolgoztuk fel a tagországokat.

Forrás: https://vilagzaszlostudio.cdn.shoprenter.hu/custom/vilagzaszlostudio/image/cache/w900h500wt1/Egyes%C3%BClt%20Kir%C3%A1lys%C3%A1g.png?lastmod=1502713437.1482236000

A tanárok engem a lelkesedésükkel tudtak a legjobban motiválni, és azzal, ahogy beszéltek a témáról, mert úgy gondolom, hogy a diákok motivációjának, lelkesedésének és érdeklődésének felkeltésében nagy szerepet játszik a tanár előadásmódja és az, hogy őt mennyire érdekli a téma, mennyire mély és alapos ismeretei vannak róla. Szintén motiváló elemek voltak a mikrotanítás során a csoportmunkában összegyűjtött és bemutatott érdekes képek és videók is.

Az óra egy közös brainstorming feladattal kezdődött, mely során előzetes tudásunkat mérték fel az Egyesült Királyság országaival kapcsolatban, majd egy tanári magyarázat és szemléltetés után a csoportmunka következett, amiben a csoportoknak egy-egy tagországot kellett egy közös Power Point felületen feldolgozniuk, képeket gyűjteni hozzá, majd bemutatni. Ezután pedig egy Kahoot kvízzel teszteltük a témakörben megszerzett tudásunkat.

Az órán a tanárok többféle technológiai eszközt és alkalmazást használtak főleg információgyűjtés illetve információ-megosztás céljából. A tanórát a MindMeister (www.mindmeister.com) nevű online alkalmazással kezdték, amelynek segítségével az előzetes tudás felmérése céljából az Egyesült Királyság tagországaival kapcsolatosan gyűjtöttünk brainstorming-szerűen információkat, ötleteket, melyeket egy gondolattérképen jelenítettek meg az interaktív táblára kivetítve. Az alkalmazás eredményesen felhasználható óra eleji bemelegítő, warm-up feladatokhoz, illetve ami a mikrotanításon is jól működött, az előzetes tudás felméréséhez, az aktuális téma bevezetéséhez brainstorminggal. A MindMeister alkalmazáson kívül a tanárok még a Kahoot, illetve a Google Drive segítségével közösen szerkeszthető diasor használatát ágyazták be az órába.

A mikrotanításon a tanárok leginkább szóbeli értékelési eszközöket alkalmaztak az órának abban a részében, amikor csoportmunkában dolgoztuk fel a kiosztott anyagokat. Úgy gondolom, a szóbeli értékelés pedagógiai célja az volt, hogy az azonnali pozitív értékelésekkel, dicséretekkel a tanulók visszajelzést, megerősítést kapjanak válaszaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban, illetve a további felszólalásra, véleménykifejtésre való bátorítás.

Az órán felhasznált technológiai eszközök és online alkalmazások közül a Google Drive felületén közösen szerkeszthető Google Diák alkalmazást szeretném kiemelni. Úgy gondolom, hogy a megosztható és egyszerre több ember által is szerkeszthető diasor egy nagyon hasznos és eredményesen felhasználható lehetőség, melyet a legtöbb tantárgyban rendkívül sokszínűen és kreatívan lehet alkalmazni csoportmunkákhoz annak érdekében, hogy a több csoport, vagy több diák által elkészített prezentációk ne külön fájlként létezzenek, hanem a tanulók egy közös felületen tudjanak dolgozni, melyet később egyben megtalálnak, megoszthatnak. Leendő angol- és némettanárként nagyon sok lehetőséget látok ebben az alkalmazásban, legfőképpen a szókincsfejlesztéshez, vagy kulturális ismeretekhez kapcsolódó témák feldolgozásánál lehet hatékonyan felhasználni.

Összegezve a mikrotanításon szerzett tapasztalataimat, hallgatótársaim egy nagyon színes és érdekes angolórát tartottak meg, és úgy gondolom, egy ilyen interaktív és kreatív csoportmunkákat tartalmazó órán minden diák szívesen részt venne.

A következő, Ákos, Laura, Bianka és Eszter által tartott mikrotanítás során egy érdekes és nagyon jól felépített, interaktív történelem órán vettem részt, melynek témája Az elárult állampolgár – a magyarországi holokauszt utolsó szakaszai volt.

Forrás: www.danielcsoport.hu/wp-content/uploads/2013/01/auschwitz5.jpg

Amikor megtudtam, hogy az óra a holokausztról fog szólni, nagyon kíváncsian vártam, hogy hallgatótársaim hogyan tervezik megvalósítani az anyag feldolgozását, hiszen egy nagyon érzékeny és nehéz témát választottak, amit nekem például a gimnáziumi történelem óráimon szinte teljesen tényszerűen, történelmi adatokkal és statisztikákkal igyekeztek megtanítani, így nem igazán volt lehetőségem elmerülni a témában. Ezért is tartottam egy kicsit attól, hogy a mikrotanítás során a valószínűleg sokak által tapasztalt tényszerű tanításnak pont az ellenkezőjét, egy nagyon az érzelmekre ható és lelkileg megterhelő órát fognak tartani. Azonban nagyon pozitívan csalódtam, mert a holokauszthoz kapcsolódó tényszerű és érzelmi alapú ismereteket a tanárok úgy tudták kombinálni, hogy mindkét szempontból kaptunk valami pluszt az eddigi ismereteinkhez és tapasztalatainkhoz.

A tanárok engem azzal tudtak a legjobban motiválni, ahogyan beszéltek a témáról és az ahhoz való hozzáállásukkal. Úgy gondolom, ha egy tanár előadásmódján és azon, ahogy az anyagot átadja, látszik és érezni lehet, hogy őt nagyon érdekli a téma, mély és alapos ismeretei vannak róla, amiket eredményesen tud felhasználni, akkor a téma iránti lelkesedés és érdeklődés a diákok nagy részére is átragad, felkelti a figyelmüket, motivációjukat. Szintén motiváló elemek voltak a mikrotanítás során, hogy a feldolgozandó anyagok, szövegrészletek, videók, képek a holokauszthoz kapcsolódó hiteles forrásokból származtak, ezzel az elsajátítandó ismeretek közelebb kerültek hozzánk.

Az órán többféle munkaformában dolgoztuk fel az anyagot, a csoportbontás után kollaboratív csoportmunkában oldottuk meg a kiosztott feladatokat. A feladatlapokon különböző szöveges visszaemlékezések, képek, illetve QR-kódok voltak, először is a szövegeket kellett kronológiai sorrendbe állítanunk, majd képeket kellett hozzárendelni. Néhány forrás helyett egy-egy QR-kódot kaptunk, aminek segítségével eljuthattuk az adott szöveghez, képhez, vagy videóhoz. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy a csoportmunkában feldolgozandó anyag több csatornán keresztül jutott el hozzánk, hiszen így a különböző fajtájú impulzusok jobban megragadták a figyelmünket és fenntartották a motivációnkat. Ezek után frontális tanári előadás formájában ellenőriztük a megoldásainkat, melyekhez a tanár magyarázatokat, megjegyzéseket, érdekességeket fűzött, illetve kiemelte a tényeket, a lényegesebb információkat.

A mikrotanítás során több technológiai eszközt és online alkalmazást is felhasználtak a tanárok, mint például a QR-kód olvasót, az online stoppert, illetve a Kahoot nevű kvízkészítő alkalmazást. Úgy gondolom, ezek közül az alkalmazások közül mindegyik egy nagyon hasznos és a tanórába eredményesen beépíthető elem annak érdekében, hogy valami olyan pluszt adjunk hozzá az órához, amelyet máshogy nem, vagy nem annyira érdekesen lehetne megoldani. Az online időmérő alkalmazás például bár helyettesíthető egy egyszerű órával is, azonban sokkal látványosabb és informatívabb egy olyan weboldal kivetítése, mint a Visszaszámláló (https://hu.piliapp.com/timer/countdown/), vagy az Online Stopper (https://hu.piliapp.com/timer/stopwatch/). Ezeket leginkább csoportmunkák, vagy az órán elvégzendő önálló feladatok időkeretének betartatására lehet felhasználni, ahogy a mikrotanítást tartó hallgatótársaim is tették.

A mikrotanításon a tanárok leginkább szóbeli értékelési eszközöket alkalmaztak az órának abban a részében, amikor csoportmunkában dolgoztuk fel a kiosztott anyagokat. Úgy gondolom, a szóbeli értékelés pedagógiai célja az volt, hogy az azonnali pozitív értékelésekkel, dicséretekkel a tanulók visszajelzést, megerősítést kapjanak válaszaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban, illetve a további felszólalásra, véleménykifejtésre való bátorítás.

Összefoglalva a mikrotanításon szerzett tapasztalataimat, egy nagyon érdekes, tartalmas és jól felépített órán vettem részt, úgy gondolom, hogy pontosan ilyen történelemórákra van szükség ahhoz, hogy a diákokhoz közelebb kerüljön a tananyag és megfelelően tudják elsajátítani a legfontosabb ismereteket.

A következő mikrotanításon, melyet Janka, Anikó, Áron és Bence tartottak, sajnos nem tudtam részt venni, így a reflexióban az általuk elkészített foglalkozásterv és óraterv alapján próbálom elemezni az órán történteket. A mikrotanítás során egy 9. osztályos „komplex természettudományok” tanórát mutattak be hallgatótársaim, melynek témája a víz tulajdonságai, Földünk vízkészlete és megőrzésének fontossága volt.

Forrás: http://www.vizelenkites.com/wp-content/uploads/2011/01/H2O-old.jpg

A tanárok a diákok motivációját, érdeklődését különböző eszközökkel igyekeztek felkelteni és fenntartani. Az egyik ilyen elem például maga a téma, a tananyag tárgya, hiszen a vízről való ismeretek nemcsak a természettudományokban fontosak, hanem az élet számos területén való alkalmazhatósága és szükségessége miatt is. Ezt a tanulók életszerű kontextusban is megtapasztalhatták különböző kísérletek által, illetve a víz az időjárásban és az élő környezetben betöltött szerepének megfigyelésével. A feladatok változatossága, sokszínűsége, a gyakorlati feladatok, illetve a téma aktualitása és jelentősége szintén hozzájárul az érdeklődés fenntartásához, a diákok motiválását segítik.

A mikrotanítás során a tanárok kollaboratív csoportmunkát és frontális oktatói munkát alkalmaztak. Csoportmunkában a diákok a bevezető kvíz megoldásakor dolgoztak, közösen elemezték a víz körforgásáról szóló folyamatábrát, illetve együtt készítettek el egy víztisztító berendezést, amely nemcsak az eddigi tudás fejlesztésére, kiegészítésére egy nagyon jó feladat, hanem a kreativitást, kooperációt is fejleszti. Frontális oktatói munkát a víz és a fizika kapcsolatának bemutatásakor alkalmaztak annak érdekében, hogy az új információkat gyorsan és hatékonyan tudják átadni, illetve azért, hogy a kísérletekhez megfelelő instrukciókat, érthető magyarázatokat tudjanak adni.

Az órát tartó hallgatótársaim többféle technológiai eszközzel és online alkalmazással igyekeztek színesíteni a mikrotanítást, elsőként a Kahoot applikációval szerkesztett kvízt használták a figyelem felkeltésére, a téma bevezetésére, illetve a probléma felvetésére, ezáltal a vizet, mint fő témát több oldalról közelítették meg versenyhelyzetet kialakítva és színes képi illusztrációk segítségével. Ezen kívül Power Point prezentációval és Prezi előadással tették érdekesebbé és látványosabbá a tanulási folyamatot, ami, úgy gondolom, egy nagyon jó ötlet, hiszen a kurzus során még nem volt olyan mikrotanítást tartó csoport, aki a Prezit használta volna az tanóra támogatásához.

A diákokat a tanárok folyamatos szóbeli értékeléssel, visszajelzéssel látták el az órának abban a részében, amikor csoportmunkában dolgoztak. Úgy gondolom, a szóbeli értékelés pedagógiai célja az volt, hogy az azonnali pozitív értékelésekkel, dicséretekkel a tanulók visszajelzést, megerősítést kapjanak válaszaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban, illetve a további felszólalásra, véleménykifejtésre való bátorítás. A tanárok figyelemmel kísérték a tanulói kísérletek alakulását is, a nehezebb, bizonytalanabb kérdésekben segítettek, irányították a folyamatot, a jó ötleteket pedig megerősítették.

Az általuk felhasznált online alkalmazások közül ezúttal a Kahoot-ot szeretném kiemelni, amelyet én is szívesen felhasználnék tanári pályám során. Úgy gondolom, a versenyeztető kvízkészítő alkalmazás minden tantárgyban jól alkalmazható és beépíthető a tanulási folyamatba, akár óra eleji játékos bemelegítő, warm-up feladatként, egy adott téma bevezetésekor, előzetes tudás felmérésére, vagy összefoglaláshoz, óra végi levezetéshez, tudásellenőrzéshez.

Forrás: https://media.nationalgeographic.org/assets/photos/220/301/a5bc8ebe-f0bb-44cd-bf0c-c12bc44c8260.jpg

Mivel nem tudtam részt venni ezen a mikrotanításon, sajnos saját élményeimet, tapasztalataimat nem tudom megosztani ezzel kapcsolatban, viszont a foglalkozásterv és az óraterv alapján úgy gondolom, hogy biztosan egy nagyon érdekes, izgalmas, interaktív és élményszerű természettudomány órát sikerült hallgatótársaimnak megtartaniuk.

A második mikrotanítás, melyen részt vettem a kurzus során, az Anna és Gyuri által tartott fizikaóra csillagászat témakörben. Az órán egy érdekes előadást hallhattunk a naprendszer bolygóiról, elhelyezkedésükről, illetve csoportmunkában dolgoztuk fel a jellemzőiket.

Forrás: http://www.koloknet.hu/files/15/thinkstockphotos-512275631.jpg

Bár bölcsészként a csillagászat téma elég távol áll tőlem, és a fizika se tartozott gimnáziumban a kedvenc tárgyaim közé, a mikrotanítás egy nagyon pozitív élmény volt számomra, hallgatótársaimnak sikerült egy érdekes, élvezhető, de egyben informatív órát megtartaniuk. A tanár azzal tudott a legjobban motiválni, hogy az előadása közben végig nagyon lehetett érezni a tárgyhoz és a tananyaghoz való hozzáállásából, hogy mennyire érdeklődik és lelkesedik a téma iránt, élvezi az egész tanítási folyamatot, így a lelkesedése és érdeklődése rám is, és úgy gondolom, sok másik csoporttársamra is átragadt, ami megkönnyítette az anyag befogadását, közelebb hozta hozzánk a témát. Ezen kívül a tanárok képekkel és érdekességekkel, aktuális információkkal tették még színesebbé és élményszerűbbé a tanórát.

Az óra szerkezetét egy tanári előadás, egy csoportmunka, illetve egy óra végi levezető közös megbeszélés alkotta, ezek közül az utóbbit szeretném részletesebben bemutatni. A tanóra utolsó néhány percében a tanárok arra kérték a csoport tagjait, hogy reflektálásként illetve összefoglalásképpen mindenki mondjon egy órán elhangzott információt, ami számára a legérdekesebb, leghasznosabb volt, vagy a legfontosabbnak találta. Ez egy nagyon jó, és gyors módszer lehet az óra anyagának összegzésére, a főbb pontok kiemelésére, illetve személyes véleményformálásra, visszajelzésre is. A tanulóknak a tevékenység során lehetőségük nyílik végiggondolni, hogy az órán elhangzottakból mi az, amit már eddig is tudtak, mi az, ami új információ volt, vagy esetleg amit eddig máshogy tudtak, vagy nem értettek, de az órán magyarázatot, választ kaptak rá. A módszer az egymással való együttműködést, egymásra figyelést is igényli, és ezáltal fejleszti, hiszen a feladat egyik kritériuma, hogy mindenki próbáljon olyan információkat kiemelni, amik addig még más csoporttárstól, osztálytárstól nem hangzottak el, így fontos, hogy figyelmesen hallgassuk meg társainkat. Úgy gondolom, a módszer nagyon jól működött a mikrotanítás során, kerek lezárást és összefoglalást adott az órának.

Az órán a tanárok többféle technológiai eszközt és alkalmazást használtak főleg információgyűjtés illetve információ-megosztás céljából. A tanórát a MindMeister (www.mindmeister.com) nevű online alkalmazással kezdték, amelynek segítségével az előzetes tudás felmérése céljából a ’csillagászat’ fogalma köré gyűjtöttünk brainstorming-szerűen információkat, ötleteket, melyeket egy gondolattérképen jelenítettek meg az interaktív táblára kivetítve. Az alkalmazás eredményesen felhasználható óra eleji bemelegítő, warm-up feladatokhoz, illetve ami a mikrotanításon is jól működött az előzetes tudás felméréséhez, az aktuális téma bevezetéséhez brainstorminggal. A MindMeister alkalmazáson kívül a tanárok még a QR-kód és a Google Drive használatát építették be az órába.

A mikrotanításon a tanárok leginkább szóbeli értékelési eszközöket alkalmaztak az órának abban a részében, amikor csoportmunkában dolgoztuk fel a kiosztott anyagokat a naprendszer bolygóiról. Úgy gondolom, a szóbeli értékelés pedagógiai célja az volt, hogy az azonnali pozitív értékelésekkel, dicséretekkel a tanulók visszajelzést, megerősítést kapjanak válaszaikkal, teljesítményükkel kapcsolatban, illetve a további felszólalásra, véleménykifejtésre való bátorítás.

Mivel az órán felhasznált a technológiai eszközök illetve online alkalmazások közül a MindMeister applikáció lehetőségeivel már egy másik bejegyzésemben foglalkoztam (http://szabo-nikolett.blog.hu/2017/10/01/ikt_muhely_2014_places_csanady_szilvia_reflexio), ebben a posztomban a QR-kód olvasó telefonos alkalmazás használatát szeretném bemutatni. Ahogy a mikrotanításon is megmutatkozott, az alkalmazás jól felhasználható különböző információk, weblapok, képek, videók, szövegek digitális megosztásához. Ehhez szükséges a tanulók telefonjára letöltött QR-kód olvasó, illetve természetesen internetelérés, ami az egyik nagy veszélye az olyan tevékenységeknek, amelyeket QR-kód felhasználásával tervezünk megvalósítani, ugyanis ha valamilyen oknál fogva a tanulók nem tudnak kapcsolódni az internethez, az így megtervezett feladatok nem elvégezhetők. Ezért az ilyen tevékenységek megtervezésekor nagyon fontos, hogy készüljünk B tervvel is, ahogy például a mikrotanítást tartó csoport készült úgy, hogy kinyomtatták azokat a dokumentumokat, amelyeket a Google Drive-hoz vezető kódon keresztül értünk el. Úgy gondolom, a QR-kódos megoldás azon kívül, hogy szinte minden tantárgy minden témakörében alkalmazható, nem csak praktikus és könnyen használható tud lenni bizonyos helyzetekben, hanem a modern technológia bevonásával színesebbé és izgalmasabbá teszi magának az információ-megosztásnak a folyamatát is. Másrészt ennek segítségével az iskolában megtanítható a QR-kód olvasás használata, amely a hétköznapokban is hasznos tud lenni, hiszen az utcán látható plakátokon, vagy éppen az általunk megvásárolt termékeken is megtalálhatjuk ezeket a kódokat. Példaként elkészítettem a http://hu.qr-code-generator.com weboldal segítségével a Németül minden jobban hangzik (https://www.facebook.com/jobbanhangzik/?ref=br_rs) című Facebook oldal QR-kódját, amit német szakos tanárként meg tudnék osztani diákjaimmal ilyen formátumban annak érdekében, hogy a tanórákon kívül, szórakoztató képekkel is tudják fejleszteni szókincsüket.

Összegezve a mikrotanításon szerzett tapasztalataimat, egy nagyon érdekes, szórakoztató és informatív órán vettem részt, amely sokkal pozitívabb élmény volt számomra, mint amire egy fizikaórával kapcsolatban számítottam, és úgy gondolom, hogy az órát tartó hallgatótársaimnak sikerült közelebb hozniuk hozzánk a témát és a tananyagot.

Hivatkozások:

• http://www.koloknet.hu/files/15/thinkstockphotos-512275631.jpg
• www.mindmeister.com
• http://szabo-nikolett.blog.hu/2017/10/01/ikt_muhely_2014_places_csanady_szilvia_reflexio
• http://hu.qr-code-generator.com
• https://www.facebook.com/jobbanhangzik/?ref=br_rs

A kurzus során megtartott mikrotanítások közül az első, amelyre a blogom felületén reflektálok, a saját mikrotanításom, melyet három hallgatótársammal együtt készítettünk el, terveztünk és tartottunk meg. A csoporttal egy bevezető nyelvtanórát tartottunk a magyar nyelv változatairól, ezen belül a nyelv vízszintes tagolódásával, azaz a nyelvjárásokkal, illetve a nyelv függőleges tagolódásával, azaz a társadalmi nyelvváltozatokkal foglalkoztunk.

Az általunk megtartott tanóra során igyekeztünk a lehető legváltozatosabb feladatokkal és digitális forrásokkal felkelteni a „diákok” figyelmét, közelebb hozni hozzájuk a tananyagot. Úgy gondolom, hogy a zanza.tv-s látványos és informatív videókat a csoport nagy része érdeklődve fogadta, és az azokhoz kapcsolódó Legyen Ön is milliomos! kvízeket lelkesen és ügyesen töltötték ki. A másik eleme az órának, amellyel motiválni tudtuk a diákokat, az óra végi levezető vicces videó a témával kapcsolatban és az ahhoz tartozó kvíz, ami egy egyben szórakoztató és tanulságos lezárást adott a tanórának.

A mikrotanításon különböző módszereket alkalmaztunk annak érdekében, hogy elkerüljük az óra egysíkúvá, monotonná válását, illetve hogy a hallgatók is aktívan részt tudjanak venni a tanulási folyamatban. A tanórát egy frontális tanári előadással kezdtük, melynek tartalma és célja az óra témájának ismertetése és egy elméleti bevezető anyag átadása volt. A zanza.tv-s videók lejátszása is egyfajta frontális munkaformának mondható, azonban itt nem a tanár, hanem a digitális tananyagforrás tekinthető a tudás forrásának, közvetítőjének. Ezek után a diákok csoportmunkában dolgoztak, kvízeket töltöttek ki, egy-egy nyelvváltozatot dolgoztak fel, beszélték meg saját tapasztalataikat, majd mutatták be munkájukat a többi csapatnak. Úgy gondolom, ez a szervezési forma volt a legsikeresebb és legeredményesebb, hiszen az anyag feldolgozásához nemcsak az órán megszerzett tudásukat kellett felhasználniuk, hanem előzetes ismereteiket is, így az órán információmegosztásra használt Linoit felületen az egész csoport közös, kollektív tudása jelent meg az óra végére. Emellett úgy érzem, a csoportmunka volt a tanulók számára a legszórakoztatóbb módszer is, különösen a Legyen Ön is milliomos! és a Kahoot kvízek kitöltésekor láttuk hallgatótársainkon, hogy élvezik az órát és lelkesen vesznek részt a feladatok megoldásában. Az óra utolsó néhány percében pedig egyéni munkát alkalmaztunk, mely során tanulók egy önértékelési kérdéssor segítségével reflektáltak saját munkájukra, az órán nyújtott tevékenységükre és teljesítményükre.

A tanórát igyekeztünk technológiai eszközökkel és online alkalmazásokkal színesebbé és érdekesebbé tenni, ezért a zanza tv.-s digitális tananyagforrásokon kívül a LearningApps.org online feladatkészítő oldal segítségével létrehozott Legyen Ön is milliomos! kvízjátékot használtuk fel, óra végén pedig a megtekintett YouTube-videóhoz kapcsolódóan egy Kahoot kérdéssorral ellenőrizhették a tanulók a videóból megszerzett tudásukat.

A közös információmegosztó felület, melyet az órán alkalmaztunk, a Linoit nevű online alkalmazás (http://en.linoit.com/), ahol tulajdonképpen online post-itek felhasználásával hozható létre egy virtuális osztályterem, üzenőfal, vagy akár gondolattérkép. A csoportommal ezt a felületet választottuk arra, hogy információkat osszunk meg a tanulókkal, a feladatokhoz kapcsolódó utasításokat, linkeket, videókat számukra is elérhetővé tegyük. Azért választottuk ezt az alkalmazást, mert úgy gondoltuk, az oldal eléggé átlátható, logikusan felépített, látványos, egyszerű a szerkesztése, és eredményesen felhasználható a közös tudás összegzésére. A mikrotanítás során a tanulók a Linoit felületen csoportonként egy-egy laptopon dolgoztak, amikbe mi az óra előtt bejelentkeztünk, így gyorsítva az óra eleji elakadásokat, és megkönnyítve a gördülékeny csoportmunka-folyamatot. Az alkalmazást az óra minden részében használtuk, a bevezető elméleti előadástól kezdve az utolsó, „következő órára házi feladatot feladó” tanári magyarázatig, hiszen a Linoiton megjelenített tartalmak keretet is adtak az órának, vázlatosan mutatták be, hogy éppen miről van szó, a mikrotanítás végére pedig a vázlatok egy teljes egésszé álltak össze, ezzel jól összefoglalva a tanórán történteket.

Az óra megtartása közben igyekeztünk a tanulóinknak azonnali visszajelzéseket, megerősítéseket adni, illetve a szóbeli értékelésen kívül fejlesztő értékelésként az óra végén a diákok önállóan egy kérdéssort töltöttek ki. A kérdéssor célja az volt, hogy a diákok megadott szempontok alapján a saját teljesítményüket, csoportmunkában betöltött szerepüket, elsajátított új ismereteiket, gyakorlati és elméleti képességeiket értékelhessék, reflektálhassanak rá és felmérhessék, hogy a tanulási folyamatban hol tartanak éppen.

A mikrotanításon használt IKT eszközök és online alkalmazások kitágították a lehetőségeket abban, hogy hogyan lehet a tanórát színesebbé, érdekesebbé tenni, és közelebb hozni a tananyagot a diákokhoz. A már bemutatott Linoit online felület mellett a LearningApps feladatkészítő alkalmazást tartom a leghasznosabbnak, legváltozatosabban és legkreatívabban felhasználhatónak. Az alkalmazás oldalán többféle lehetőség közül választhatunk, böngészhetünk a már meglévő tankockák között, kereshetünk tantárgyanként és szintenként lebontva, illetve tervezhetünk saját készítésű tankockát is, amelyet a tanulási folyamat bármely szakaszában sokféleképpen felhasználhatunk. A ’hiányos szöveg’ feladatoktól kezdve a kirakón és a keresztrejtvényen át a szókeresőig rengeteg feladattípus mintájára készíthető választott témájú gyakorlat, melyet a saját felhasználás mellett meg is oszthatunk az oldalon, így mások is tudják alkalmazni az általunk elkészített tankockákat. Úgy gondolom, a LearningApps weboldal minden tanár és leendő tanár számára egy minden tantárgyban és sokféle témakörben alkalmazható online felület, akár óra eleji bemelegítő játékhoz, akár a jelentésteremtő órarész támogatására, színesebbé tételére, valamint az összefoglaláshoz, reflexióhoz, lényeg kiemeléséhez is nagyon jól felhasználható.

A mikrotanításhoz kettő Legyen Ön is milliomos! kvízt készítettem el az alkalmazás segítségével a társadalmi, illetve a területi nyelvváltozatokhoz. A kvíz célja a megtekintett videók tartalmának felidézése volt, így ezt a feladattípust tartottam erre a legmegfelelőbbnek, és úgy gondolom, ez a kvíz a jellege miatt is egy szórakoztató tevékenységtípus, hiszen az alapja az egykori népszerű tévés vetélkedő.

Összegezve a mikrotanításkor szerzett tapasztalataimat, úgy gondolom, hogy az óra megtartása és az arra való felkészülési folyamat egyaránt nagyon izgalmas és tanulságos élmény volt, ezeknek köszönhetően több szempontból is tudtam fejlődni, egyrészt a tanári kommunikációm tekintetében, illetve nagyon hangsúlyosnak tartom a kooperáció, kompromisszumkészség szempontjából megszerzett új tapasztalataimat is.

Hivatkozások:

• Zanza.tv: Társadalmi nyelvváltozatok
  https://zanza.tv/magyar-nyelv/nyelv-es-tarsadalom/tarsadalmi-nyelvvaltozatok
• Zanza.tv: Területi nyelvváltozatok
  https://zanza.tv/magyar-nyelv/nyelv-es-tarsadalom/teruleti-nyelvvaltozatok
• Vidéki szavak – pesti füleknek:
  https://www.youtube.com/watch?v=ECRNkgOR4Q4
• https://learningapps.org/
• https://learningapps.org/watch?v=pph9awsrk17
• https://learningapps.org/watch?v=p7aca306517
• https://kahoot.it
• http://en.linoit.com/

A következő bejegyzésemben egy általam kipróbált online alkalmazást, a Piktochart nevű plakát- és prezentációkészítő felületet szeretném bemutatni, amely kreatív ötleteket ad az anyagfeldolgozáshoz, bemutatók elkészítéséhez.

Az online alkalmazás használatát a saját szakterületemen, a nyelvoktatásban tulajdonképpen rengeteg különböző anyagrésznél és témánál el tudom képzelni, úgy gondolom, hogy a prezentáció- és plakátkészítés egy nagyon sokszínű, kreatív és látványos módja az anyagok feldolgozásának, bemutatásának, ami önálló projektként, illetve csoportmunkaként is egy hatékony ismeretszerzési és ismeretösszegzési módszer.

A Piktochart felület alkalmazását az egyik előző bejegyzésemhez visszacsatolva, az abban felhasznált digitális tananyagforrással összekapcsolva szeretném bemutatni. A Sulinet Digitális Tudásbázis az angol nyelv oktatásához kapcsolódó anyagairól szóló bejegyzésemben (http://szabo-nikolett.blog.hu/2017/10/03/sulinet_digitalis_tudasbazis_reflexio) a weboldal által ajánlott BBC – Country profiles című online anyagforrást mutattam be, amelyben az országok és nemzetközi szervezetek profiljai találhatóak meg.

Forrás: BBC NEWS | Country Profiles
(http://news.bbc.co.uk/2/hi/country_profiles/default.stm)

A téma feldolgozása többféle módszerrel történhet, ahogy a bejegyzésben is említettem, az előadástól kezdve a prezentációkészítésen és a kapcsolódó videók lejátszásán keresztül a plakát-, vagy kisfilmkészítésig rengeteg lehetőség áll rendelkezésre egy adott ország bemutatásához. Számomra a legérdekesebb ezek közül a Piktochart alkalmazás felhasználásával elkészíthető plakát megalkotása volt, ami egy egyszerű, átlátható, de mégis informatív és látványos megoldást eredményezhet. Példaként elkészítettem egy plakátot egy általam választott országról az online alkalmazás és a digitális anyagforrás segítségével.

Készítette: Szabó Nikolett, 2017.10.08.

A módszer felhasználását úgy tudom elképzelni egy tanórámon, hogy például, ha a ’világ országai’ témakörnél maradunk, minden diák kap, vagy választ egy országot, amiről plakátot készít, melyen a leglényegesebb adatok, illetve képek szerepelnek, majd kinyomtatva (ha van erre lehetőség, akkor az iskolában) elhozza az órára, rövid előadást tart róla, magyarázatokat fűz a plakáton szereplő adatokhoz. A diákok által elkészített plakátok előnye, hogy a projekt befejezése után jól felhasználhatóak például terem-, vagy iskoladíszítéshez, hiszen a színes, kreatívan megalkotott, átlátható és informatív plakátok bemutathatják a diákok kedvenc országait, vagy azokat a helyeket, ahova szeretnének eljutni, ezzel pedig kifejezik a tanulók személyiségének egy részét is.

Úgy gondolom, a Piktochart számtalan különböző téma feldolgozásában nyújthat segítséget, adhat kreatív ötleteket, inspirálhat a sokféle sablonnal diákokat és tanárokat egyaránt, annak érdekében, hogy látványosabb és érdekesebb legyen a tanulási és tanítási folyamat.

Hivatkozások:

• http://szabo-nikolett.blog.hu/2017/10/03/sulinet_digitalis_tudasbazis_reflexio
• https://piktochart.com/
• http://news.bbc.co.uk/2/hi/country_profiles/default.stm

A digitális tananyagforrások közül a Sulinet Digitális Tudásbázist választottam, azon belül is a Sulinet Nyelvek – Angol (http://www.sulinet.hu/nyelvek/?nyelv=angol) digitális tananyagbankkal foglalkoztam részletesebben, amely sok és változatos anyagot és ötletet kínál különböző tematikák szerint a szókincs, nyelvtan, fordítás, kommunikáció, hallásértés, illetve szövegértés fejlesztésére, valamint nyelvvizsgákra és érettségire felkészítő tananyagok, módszertani ajánlások, óravázlatok és feladatlapok is megtalálhatóak az oldalon.

Elsősorban azért ezt a digitális forrást választottam, mert leendő nyelvtanárként úgy gondolom, többek között fontos feladatom lesz az is, hogy a tankönyvi kötelező anyagok mellett mindig tudjak valami újdonságot, érdekességet mutatni a diákoknak a tananyaggal kapcsolatosan, és hogy izgalmas, kreatív feladatokkal, projektekkel próbáljam közelebb hozni hozzájuk az elsajátítandó ismereteket.

A digitális tananyagforrás megtekintését követően az fogott meg leginkább, hogy az összegyűjtött felhasználható anyagok nagyon sokszínűek, a kezdőtől a felsőfokig minden nyelvi szinthez kínál feladatokat, érdekességeket, illetve a másik, amit nagyon hasznosnak találok, hogy a tematikus szókincsfejlesztő anyagoknál lévő kifejezéseket életszerű kontextusba, példamondatokba helyezve mutatják be a fordítással együtt, majd többféle gyakorlófeladattal támogatják a tanulnivaló elmélyítését.

A kiválasztott digitális tananyagforrás alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy ebből a nyelvtanárok rendkívül sok ötletet meríthetnek ahhoz, hogy a kötelező tankönyvi anyagok feldolgozásán kívül hogyan támogathatják még a diákok nyelvi fejlődését, milyen módszerekkel tevékenykedtethetik tanulóikat annak érdekében, hogy kreativitásukat felhasználva, önállóan, vagy társaikkal együttműködve idegen nyelven tegyenek szert a célnyelvvel és kultúrával kapcsolatos tudásra.

A weboldalon sok különféle témájú és jellegű anyagot átböngészve találtam rá a Webtanár - online tanfolyam nyelvtanároknak című kategóriára (http://www.sulinet.hu/nyelvek/?p=kat&nyelv=angol&kat_id=162), amely különböző, az angol nyelv tanításához kapcsolódó online vagy letölthető alkalmazások gyűjteménye. Ezek közül az egyik, amit a legérdekesebbnek és kreatívan felhasználhatónak találtam, a BBC – Country profiles című oldal (http://www.sulinet.hu/nyelvek/?p=content&id=2851) (http://news.bbc.co.uk/2/hi/country_profiles/default.stm). Ez az oldal, ahogy a Sulineten is olvasható róla, egy „gyors, és feltétlenül nagyon izgalmas módja lehet annak, hogy megismerkedjünk a világ országaival”. Mivel a témával kapcsolatosan rendkívül sok információt nyújt az alkalmazás, a felhasználására is többféle lehetőség nyílik. Lehet belőle például önálló prezentációkészítés feladatot csináltatni a diákokkal, szabadon választható ország feldolgozásával, vagy akár csoportos projektmunka témájaként is alkalmazható csoportonként egy-egy kontinens ismert, vagy kevésbé ismert országainak, vagy a nemzetközi szervezetek bemutatására, ami történhet prezentációkészítéssel, diavetítéssel, videók lejátszásával, vagy esetleg plakát-, vagy kisfilmkészítéssel.

Forrás: BBC NEWS | Country Profiles
(http://news.bbc.co.uk/2/hi/country_profiles/default.stm)

Összegezve a digitális tananyagforrások témában megszerzett ismereteimet és tapasztalataimat, úgy gondolom, hogy a Sulinetes adatbázis nagymértékben tudja támogatni a tanárok és leendő tanárok munkáját, nemcsak idegen nyelvvel, hanem az összes többi tantárggyal kapcsolatosan is, és nagyszerű ötleteket adhat ahhoz, hogy a pedagógusok a tanórákat és az ismeretek elsajátítását érdekesebbé, színesebbé és szórakoztatóbbá tudják tenni.

Hivatkozások:

• Sulinet - Nyelvek:
  http://www.sulinet.hu/nyelvek/?nyelv=angol
• Sulinet - Nyelvek: Webtanár - online tanfolyam nyelvtanároknak
  http://www.sulinet.hu/nyelvek/?p=kat&nyelv=angol&kat_id=162
• Sulinet - Nyelvek: BBC - Country Profiles
  http://www.sulinet.hu/nyelvek/?p=content&id=2851
• BBC NEWS | Country Profiles
  http://news.bbc.co.uk/2/hi/country_profiles/default.stm

Az IKT Műhely videók közül Csanády Szilvia tanárnő Places című óráját választottam elsősorban azért, mert leendő angoltanárként nyilvánvalóan hasznosabb és relevánsabb számomra egy nyelvóra, mint például egy matematikaóra bemutatása. A film megtekintését követően az fogott meg leginkább, ahogyan a tanárnő viselkedik a diákjaival, az ő hozzáállása a nyelvtanításhoz, a digitális oktatáshoz, illetve nekem rögtön nagyon szimpatikus lett a tanárnő személyisége, pozitív kisugárzása, kedvessége, aminek köszönhetően nagyon jó hangulatban és feszültségmentesen telt a tanóra.

A videóban sok kreatív és hasznos módszert, technikát és ötletet mutattak be, amelyeket én is szívesen alkalmaznék majd a tanári pályám során, mint például az utazás, vagy bármi egyéb téma kreatív, alkotó jellegű feldolgozása, a csoportmunka, közös jegyzet használata az ötletelésnél, digitális gondolattérkép készítés, az elkészült produktumok közös blogon való megosztása. A megismert technológiai eszközök alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy ezek a különböző módszerek nagyon sok és sokféle inputot adnak a diákoknak, izgalmassá, színessé teszik az órát, és nem mellesleg a digitális és társas kompetenciáikat is nagymértékben fejlesztik.

A videó megtekintése előtt mindig is úgy gondoltam az IKT eszközökre és módszerekre, hogy a tanórára 1-2 ilyen módszer, alkalmazás használata jótékony hatással van, érdekesebbé, hatékonyabbá teszik az anyag feldolgozását és közelebb hozza a diákokat a tanulnivalóhoz, azonban ennél több eszköz használata esetén már túl sok lenne belőle, nagyon műnek tűnne az óra a sok különféle IKT módszer erőltetésével és emiatt a lényeg a háttérbe szorulna. A megtekintett film segített nekem abban, hogy ezt a szinte meggyőződésemet elhagyva belássam, több különböző IKT eszköz és módszer is nagyon jól és hatékonyan megfér egymás mellett, és okosan, tudatosan alkalmazva ezeket egy igazán kiemelkedő, hasznos, és a diákok számára élményszerű, maradandó tanóra létrehozására nyílik lehetőségünk. Amiről mégis úgy gondolom, hogy a valóságban nem feltétlenül tud úgy működni mindig, mint a leforgatott filmben, az a tény, hogy a tanóra teljes egészében a digitális eszközökön nyugszik, amik tulajdonképpen bármikor cserbenhagyhatnak minket egy esetleges áramszünet, internet-kimaradás, vagy különböző weboldalak ideiglenes rendszerhibája, karbantartása miatt, amiket érdemes az IKT eszközökre épülő tanórák előtt figyelembe venni, és esetleg B tervekkel is készülni az ilyen esetekre.

A tanárnő a videóban többféle formatív értékelési eszközt is alkalmaz, amelyekkel visszajelzést ad a diákoknak és folyamatosan segíti őket a továbbhaladásban. Ilyen például az, amikor az órán kérdéseket tesz fel, a válaszokra pedig rögtön pozitív visszajelzéseket, megerősítéseket ad, dicsér, ezzel motiválva a tanulókat a felszólalásra, véleménykifejtésre. Az csoportmunka során odamegy különböző csoportokhoz, segítő kérdéseket tesz fel, ezzel irányítva a figyelmüket a fontos információk felé. Úgy gondolom, ezeknek a tanórán történő, jelenidejű, azonnali visszajelzéseknek, feedbackeknek, illetve a csoportmunkáknál az irányító, segítő kérdések alkalmazása minden tanár számára alapvető dolognak kell lennie, hiszen a diákoknak szükségük van azonnali visszajelzésre, megerősítésre a tevékenységükkel kapcsolatosan, illetve arra az érzésre, hogy a tanár odafigyel rájuk, támogatja őket, és ha segítségre van szükségük, akkor számíthatnak rá. Nyilvánvalóan egy 35 fős osztály matematikaóráján nehéz a pedagógusnak minden egyes tanulótól megérdeklődni, hogy teljesen megértette-e az anyagot, és ha nem, akkor mi a problémája vele, viszont leendő nyelvtanárként azt gondolom, hogy kisebb létszámú csoportoknál ez abszolút kivitelezhető és szükséges is. A videóban bemutatott további fejlesztő értékelő eszköz még az osztállyal közösen használt blog, ahova a diákok a produktumaikat töltik fel és rendszerezik. Véleményem szerint ez egy nagyon hasznos és átlátható felület arra, hogy a tanulók tevékenységét értékelni tudja a tanár, a tanulók más csoportok munkáit, illetve saját munkájukat, teljesítményüket is.

A filmben bemutatott online alkalmazások közül a MindMeister (www.mindmeister.com) nevű gondolattérkép-szerkesztő programot nagyon hasznosnak és érdekesnek tartom, és úgy gondolom, hogy nemcsak nyelvórákon, hanem bármely másik szaktárgy témaköreinek feldolgozásához jól fel lehet használni brainstorming, az anyag szemléltetése, megtanulásának könnyítése céljából. Leendő nyelvszakos tanárként számomra, illetve leendő tanítványaim számára az online gondolattérkép-szerkesztés rengeteg lehetőséget nyújt lényegében bármilyen téma feldolgozásához akár önállóan, akár csoportokban. Például azt tudnám elképzelni, hogy a ’szórakozás’ témakör elején a diákok csoportokban gondolattérképet készítenek arról, nekik mi jelenti a szórakozást, mi jut róla eszükbe, milyen szavakat, kifejezéseket ismernek ezzel kapcsolatosan, majd ezt az online programban rögzítik, később pedig megosztják a csoporttal gondolataikat, ötleteiket. Ez a módszer felhasználható óra eleji warm-up, bemelegítő feladatként, előzetes tudásfelmérésként, gondolatébresztő gyakorlatként, illetve a csoportos tevékenységgel a kooperációt és egymás megismerését is fejleszthetjük. Példaként elkészítettem egy gondolattérképet, amely ennek a feladatnak egy lehetséges megoldása lehet:

Készítette: Szabó Nikolett, 2017.10.01.

Összefoglalva az IKT Műhely videó által szerzett tapasztalataimat és megfigyelésemet, be kell látnom, hogy egyáltalán nem számítottam arra, hogy ez a feladat ennyire érdekes, izgalmas és gondolatébresztő lesz, a videóban órát tartó tanárnő pozitív kisugárzása számomra nagyban meghatározta az egész kisfilm hangulatát, a témáról való gondolkodást, így lelkesen tudtam megoldani a feladatot, illetve nekem azért is jelentett egy maradandó élményt a videó megtekintése, mert pozitív irányba változtatta meg az IKT eszközökön alapuló tanóráról alkotott véleményemet.

Hivatkozások:

• IKT Műhely 2014: Places - Csanády Szilvia:
  https://www.youtube.com/watch?v=Ryx8PN6ZmWI
  (megtekintve: 2017.10.01)
• www.mindmeister.com

Szabó Nikolett vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadéves osztatlan angol-német tanárszakos hallgatója. A digitális portfóliót a Korszerű tanári mesterség - IKT című tárgyhoz kapcsolódóan hoztam létre azzal a céllal, hogy a kurzushoz elkészített különböző feladataimat rendszerezve egy átfogó képet kapjak a félév során megszerzett tudásomról és szakmai fejlődésemről.